Nem rég egy ismerősöm megosztotta a közösségi oldalán ezt a videót melyben arról van szó, hogy nincs elég pék az országban.
Kicsit sem voltam meglepődve a híren, ugyanis ez már nagyon régóta várható volt. Rólam tudni kell az én első megszerzett szakmám is pék és mielőtt szét szednének a kommentelők, elmondhatom szerettem is a szakmában dolgozni.
Ami sokszor nem volt könnyű, idő kellet megszokni a folyamatos meleget és a fizikai munkát. De sikerült hiszen a tanulóként a gyakorlati időmet egy kenyérgyárban töltöttem, ahol volt egy oktató akitől rengeteget tanulhattunk az osztálytársaimmal. Persze volt sok dolgozó tapasztalt pék is, ők munka közben folyamatosan mindent meg mutattak nekünk amit csak tudtak.
Persze legtöbbször mi tanulók többen voltunk bent délelőttős műszakban, mint a dolgozók ebből adódóan nekik is érdekük volt, hogy tanuljunk. Mert így egy idő elteltével ugyanúgy dolgoztunk mint ők, akik fizetésért dolgoztak nap mint nap csak mi tanulók voltunk. Annyiban voltunk meg különböztetve, hogy mindig volt mellettünk egy dolgozó aki egy adott munka folyamatért felelt. Ilyen volt a tábla munka ami alatt a tészta formázás érthető amely magában foglalja a kifli sodrást, a zsemle gömbölyítést vagy a kalács fonást és az ilyen jellegű tevékenységeket. Amibe beletartozik a sütő lemez pakolás is mert a meg formázott tészta nem kerül magától a sütő lemezen a kelesztő kocsira azt valakinek oda kell tenni. Bizonyára többen észre vették már a zsemle alján sokszor láthatóak ilyen kis körök ami egy perforált sütőlemezről származik és ha van ott valami fekete anyag is ráragadva a zsemlénk aljára az viszont kosz. Elképzelhető hogy ez a oda égett kosz egy pék fehér munkaruhából milyen hamar csinál feketét.
Képzeld el feketén
Mi előtt bárki gondolna a Nébih-re hogy folyton ellenőrizgetnek, egy gyárban előre szólnak mikor lesz ellenőrzés és előtte mindenki takarít. Sőt külön diákmunkások jönnek takarítani. hogy minden csillogjon villogjon ellenőrzésre megfelelő legyen. Így sikerült anno bő vízzel megtakarítaniuk egy kemence vezérlő pultot amelyben az elektronika kuka lett.
De térjünk vissza a sütőipari munkához.
Bírni kell a magas páratartalmat is mert bizony egy kelesztő kamrában elég meleg lehet, főleg ha gyorsítani kell a folyamatot és jobban rá van nyitva a gőz csap. Mert a műszakra kiírt mennyiségnek meg kell lennie.
A sütés sokszor egy nagyobb gyárban ténylegesen egy szalagmunka, mert ott állsz napi minimum 8 órát hanem többet a melegben. Mivel sokszor kevés a dolgozó és a tanuló is ha szünetet szeretnél akkor végezd két ember munkáját addig amíg a másik a wc-n van vagy iszik. De a kemence másik felén is van valaki, ahol még sokkal jobban melegebb van.
Csomagolnod is tudnod kell vagy kenyeret szeletelned géppel vagy zsemle morzsát gyártanod.
A dagasztást azért hagytam ki a legelején, mert egy gyárban tanuló nem dagaszthat pedig azaz alapja mindennek. Hiába szeretnél nem lehet! Dagasztani én is csak ellenőrző gyakorlaton tanultam meg az iskola tanműhelyében.
Most tehetnétek fel azt a kérdést miért nem voltam rögtön bent a suliban gyakorlaton. Egyrészt mert ígérve volt nekünk egy tanulmányi szerződés, hogy kapunk a külső gyakorlati helyen egy kisebb összeget. Más részt egy tanműhelyben megtanítanak sok mindenre de dolgozni nem. Később ha szeretnél dolgozni és kiderül az hogy tanműhelyes gyakorlaton voltál nem fognak alkalmazni.
Amikor frissen végeztem és a pékszakmunkás bizonyítványom a kezemben volt, én nyugodt szívvel tudom mondani szerettem volna dolgozni. De helyettem a inkább a végzett pék-segéd munkást vették fel, akinek kevesebb fizetést kell fizetni és jó állami támogatást fel is lehet rá venni. Akkor miért alkalmaznának engem ha nem érné meg a cégnek. Más helyeken már kezdhettem volna másnap de csak feketén, mert nem jelentek be mint alkalmazottat mert nem éri meg.
A bejelentett napi 8 óra inkább mindig több egy karácsonyi vagy húsvéti ünnep alkalmával, a 12-16 ledolgozott órán sem kell csodálkozni mindennap.
Cukrászként sem könnyebb a helyzet ezt onnan tudom, hogy később leérettségiztem és elvégeztem egy sütő-cukrászipari technikusit is. Nem volt könnyű így se munkát találnom, mert folyton közölték velem túlképzett vagyok. De dolgoztam cukrászként is egyszerűsítettben be is jelentettek így dolgozhattam minden hónapban 15 napot, ami miatt magasabb pénzt kaptam kézhez mint az állandóra felvett kollégák ez folyton konfliktust is okozott. Túlóra is volt mindig rendesen pedig alapként 11 órát dolgoztam naponta. Bár hiába dolgoztam többet a túlórát sose fizették ki és inkább tűrtünk mert rá voltunk szorulva a pénzre a számlákat be kell fizetni. Akkor csalódtam ebben a szakmában amikor váratlanul egyik nap a munkám végeztével közölték velem. Holnap ne is gyere!
Őszintén mondhatom el nem is az éjszakai munka végzéssel van gond, hanem tanulóként olyan tapasztalatokat szerezhetsz hogy más szakma után nézel. Ezért a munkáért a fizetés kevés még ha szereti is az ember csinálni amit csinál. Volt több ismerősöm aki évekig dolgozott pékségekben vagy cukrászdában és inkább szakmát váltottak később. A mai napon már teljesen más területen dolgozok. Mert inkább tanultam egy újabb szakmát ami néha sokkal keményebb fizikai munkával jár, de szeretem a munkámat és meg is fizetnek.
Ha tetszett a bejegyzésünk iratkozz fel blogunkra vagy kövesd Facebook oldalunkat!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: