DBS:
Egy életen át a múltadat temeted
De ne félj, ma minden seb beheged
Tudom milyen mikor már az ideg feszeget
És úgy kezel a világ, mint egy idegbeteg gyereket
Aztán majd a falnak vezetnek
Azt hazudják, hogy szeretnek
Azt hiszik, ha rólam fecsegnek majd meghajlok
De meg se rengek..
Nem tudja, hogy én vagyok a szél
Nem tudja, az én hitem acél
Leteszem a fejem, eljön a hajnal
Új erővel harcolok a zajjal
Én az vagyok, ami te nem lehetsz
Újra élesztem, amit te eltemetsz
Van, aki utál, de másnak tetszel
Lement a nap, de felkel majd egyszer
Refrén (DBS):
Állok a pokol peremén és látlak téged
Ahogy lehúznak a mélybe
Tudom, hogy te is úgy gondolod, ahogy én
Hogy ennek soha nem lesz vége
MC B.:
Csak egy percre van szükségem, hogy elmondjam magamról
Téged egy életen át hallgatnálak
Csak egy pillanat kell, hogy letépjek magamról
Mindent, mi szorít és ez ott van nálad
Mindenben hiszünk, csak magunkban nem
Pedig, ha mi nem hiszünk akkor ki fog?
Látom a szemedben mélyen, csak nem mered mondani
Hogy milyen a szíved, ha kifogy
Ennek csak akkor lesz vége, hogyha azt mondom állj
Mikor érezted te magadban, hogy mást motiválj?
Ne találj kifogást, hiszen úgyis már száz adott
A szavam fegyver és lebontom a századot
Én a fény vagyok, aki mutatja az utat, ha eltérít valaki
Nem is tudod, hogy mennyire számít az
Mikor rájössz egyedül magadra számíthatsz
Refrén (DBS):
Állok a pokol peremén és látlak téged
Ahogy lehúznak a mélybe
Tudom, hogy te is úgy gondolod, ahogy én
Hogy ennek soha nem lesz vége
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: