Egyedül csak az ég szava bír rám.
Csak olyat amit elbírok biz rám.
Néha zűr van a mennyben és elmegy a kedvem ha ellök a világ.(elfáradtam)
Lehet példa vagy szanálom lennék
Nekem mindegy, a fontos az én kép.
Néha zaj tör a csendbe és könnyek a szembe de így van a helyén.
Azt mondják hogy könnyű meló.
Te hétvégén te színpadon vagy haver neked de jó.
Meg ez nem egy kemény dió.
Pedig a súly mit cipelek több száz kiló.
Ha úgy hívnak hogy Giajjenno vagy úgy hívnak hogy Hero.
Soha nem néztem azt hogy sláger lesz.
Amíg a hamis dalaiddal, bárkit átverhetsz.
Volt hogy cipeltem egy rekeszt.
Ha feltetted a kezed, mondtam, te kezd.
Látom hogy mindenbe beleköttök,
Én angyalnak születtem de körbevesz az ördög.
Végül egy fagyos gödörbe löktök,
Az úr az én pásztorom, de addig újra töltöm.
Megtanultam, véletlenek nincsenek.
Míg megírom a versemet csak gyűjtsetek a kincseket.
Közbe látom a nagyimat, integet.
Amikor végeztem lent, akkor felmegyek.
Egyedül csak az ég szava bír rám.
Csak olyat amit elbírok biz rám.
Néha zűr van a mennyben és elmegy a kedvem ha ellök a világ.(elfáradtam)
Lehet példa vagy szanálom lennék
Nekem mindegy, a fontos az én kép.
Néha zaj tör a csendbe és könnyek a szembe de így van a helyén.
Néha pihenni akarok én, de nagyon
Megfáradtam, ez az 5000-ik dalom.
Egész életünkbe hajtunk.
De vajon a sorsunkba mennyi múlik rajtunk.
Azt hiszitek nekem az életem arany.
Amennyit én beleteszek, a felét se kaptam.
Vannak velem ezren, tőlük kapok erőre ha újra belekezdek.
Elvárod hogy tökéletes legyek.
Pedig kezek nélkül másztam meg a hegyet.
Sokat fújnak itt a szelek.
Ahonnan jövök, onnan lehoztam az eget.
Amit beletudok, mindent beleadok.
Nem mutatom, pedig néha gyenge vagyok.
Megint összeszedem magam.
Amikor eljövök újra, ma van.
Egyedül csak az ég szava bír rám.
Csak olyat amit elbírok biz rám.
Néha zűr van a mennyben és elmegy a kedvem ha ellök a világ.
Lehet példa vagy szánalom lennék
Nekem mindegy, a fontos az én kép.
Néha zaj tör a csendbe és könnyek a szembe, de így van a helyén.
Van az úgy, hogy a képzelet vérre visz és a lényeg túl hat
Közbe szólhat a félelem, a jó és rossz mi emberként hat.
Végeimmel és vágyaimmal is harcolok, de az élet nem vár
A zene az ami lételem, átvezet az életen és szabadon száll.
Egyedül csak az ég szava bír rám.
Csak olyat amit elbírok biz rám.
Néha zűr van a mennyben és elmegy a kedvem ha ellök a világ.
Lehet példa vagy szánalom lennék
Nekem mindegy, a fontos az én kép.
Néha zaj tör a csendbe és könnyek a szembe, de így van a helyén. (2x)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: