TIRPA:
ma mindenkinek megbocsájtok, legyen végre béke,
nyugodj meg! mégsem lesz a fejed a kemencémbe téve.
már nem görcsölök, rátaláltam a lelkibékémre,
itt a békepipám, álljunk össze egy selfie-félére!
közös bizniszbe toltuk, egész szép eresztés volt,
bevédtelek pár arctól, kiknek a léprepesztés sport!
engem figyeltél mert TIRPA egy beszívott tanár..
te csak vitted, nem hoztad a pénzt, mint egy behízott agár!
ha tréd volt bíztattalak, “-valamit majd kitalálunk”
míg azon flesseltél, hogy a nőmet partyba vágjuk..
ezért van, hogy az élet mindig kiszopat, szájbakúr!
lebuktál előttem, mint Júdás, mikor a tálba nyúlt..
mindig a dumámat loptad,
mosolyogva hallgattam amikor a szukáknak nyomtad!
nem érzek haragot már, mikor a szemedbe nézek,
sajnos sosem voltál te férfi, csak egy esetlen féreg!
REFRÉN:
néha mindenkinek meditálni kéne
nekem is ideje lenne nekilátni végre
az örökös idegbajommal csak magamnak ártok
hiába mosolyogok örökké, ha magamba hányok!
2x
TIRPA:
na szóval ott tartottam, hogy ritka nagy balfasz vagy testvér!
elbasztad az életed, mikor a Szarvasnak mentél!
ha szarkupacként élsz, ne lepődj meg, ha felszánt a holnap,
én a szél, te az aszfalton táncoló reklámszatyor vagy!
téged viskónak TIRPUSkát Big Ben-nek becézik!
bámulsz itt bambán, úgy látom épp nincs kedved beszélni..
nagyravágytál, feszegetted a határaid,
sok ellenséget szereztél, bebuktad a barátaid..
az én mottóm az, ha nem megy, ne hisztizz, csináld újra!
de a magadfajtákat a karma mindig picsán rúgja!
jó, hogy kiadhattam ezt most, szar dolog csalódni,
kendővel megyek fellépni, mint Daltonok rabolni!
de eleresztettem a stresszt, végre megbékelt a lelkem,
az élet vadló, ne ülj már úgy, mint egy playmate a nyergen!
nincs már harag bennem, tudni kell megbocsájtani..
most utadra engedlek tesó, ne félj! nemsoká tali…
REFRÉN